HTML

Szatír izélő

Szatirikus mindennapi történések, és gondolatok.

Friss topikok

  • sorica123 (törölt): Nemtom, az az igazság, hogy a "kis tahó ázsiai" semmivel nem volt bunkóbb, mint a többiek, akik na... (2013.09.15. 15:46) Játszótéri rasszizmus
  • manókomment: @fektor7: hehe, hát ezt a disclaimer-dolgot döntsd el te magad :) kisebbet ütne a blog, de keveseb... (2013.04.17. 17:14) Anarchista kiskáté
  • kamaka: Nekünk ide a 9-es szintre cinege de főleg éhes galambok jöttek. Most, hogy kiraktam a Márk madáret... (2013.02.06. 21:34) Téli madáretetés

2013.02.06. 20:27 fektor7

Téli madáretetés

Ősszel a teraszunk előtt a korlátra szállt valami színes. Szépnek tűnt, és bogárnak nagynak. Valami énekesmadár lehetett. Nyomban felötlött bennem, hogy milyen gyorsan elrepülne a tél, ha a korlát tetején lenne egy madáretető, és abba ki be járkálna a sok kis színes madár eleségért. A kislányom a nagy teraszablakon át nézné a vidám tollrázásukat, meg ahogy köszönetképpen dalolnak nekünk. Legyen madáretetőnk!
De milyen? Nyilván nem gyári, mert az a kisembereknek való. Nekünk saját lesz! Amit én terveztem, és én csináltam a saját verítékemmel, véremmel, feketére vert irodista körmeimmel. Rögtön bele is kezdtem a tervezésbe. A megvalósíthatósági tanulmányt öt perc alatt kiváltottam a fürdőszobában, ahogy elszántan néhány "megtudodcsinálni" -t üvöltöttem a másik oldalon rettegő, de hasonlóan elszánt alaknak. 

A tervek grandiózusak voltak. Tudtam, hogy ha odaszoknak a madarak, akkor már felelős is vagyok értük. Mivel a tél folyamán többször elutazunk 2-3 napra, ezért kell egy adagoló rész is, hogy abban a három napban se haljanak éhen a madarak. Nem untatnám részletekkel az olvasót, de a magadagoló, meg az eszköz egyszerű hozzáférése, és későbbi tisztán tartása is megoldott volt a tervekben. Ekkorra egyébként már annyi papírt felhasználtam a tervezéshez, ami miatt egy kisebb erdőrészt ki kellett írtani, vagyis még inkább rászorultak az onnan is a városba menekülő madarak a segítségemre. Az  első prototípust tüzifából terveztem legyártani. Preciziós módszerrel aprítottam a fát a megfelelő méretre, és amikor minden kis hozzávaló meglett, akkor kezdtem az összeállításhoz. Sajnos az első szögnél minden elem darabokra esett. Sebaj, vegyük úgy, hogy csak gyújtóst készítettem, a vér, meg a könny az pótolható.
Fogtam a terveket, és elmentem a közeli barkácsáruházba, hogy beszerezzem a faanyagot. Előtte elmentem a kerti részlegbe, hogy megnézzem milyen ócska madáretetőket lehet ott kapni kisembereknek 990 Ft-ért akciósan, azon kívül még vettem két nagy adag magot is. Már a kocsinál jutott eszembe, hogy igazából faanyagot akartam venni, és én akartam madáretetőt csinálni a két kezem verejtékével, meg ami ezzel jár, köröm alatti szálkákkal, meg neten dedikált vér kuncsorgással, de mindegy. Ez kb. november végén volt. Kiszórtam 42 db magot az első napra, aztán vártuk, hogy jöjjenek a kis madárkák eszegetni. Lassan vége a télnek. Ma kimentem, megszámoltam a magokat. 42-t számoltam. Egész télen egy rohadt éhező kis vakarcs se tudott erre vetődni. Meg vagyok győződve, hogy a barkácsáruház idomított be kis színes rohadékokat, hogy repüljenek szét ősszel éhesnek tűnő szemekkel. Veszek egy légpuskát, ha jövőre próbálkoznak. Veszek? Fenéket. Csinálok egyet!

1 komment

Címkék: Madáretetés


A bejegyzés trackback címe:

https://szatirizelo.blog.hu/api/trackback/id/tr385066377

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kamaka 2013.02.06. 21:34:02

Nekünk ide a 9-es szintre cinege de főleg éhes galambok jöttek. Most, hogy kiraktam a Márk madáretetőjét annyira nem jönnek a galambok, viszont mindegyik madáreleséges gömböcske elfogyott...
süti beállítások módosítása